Monday, February 15, 2010

kutya nem = kismalac

pedig egy ideig azt hittem hogy a kutyám nem tud szépen enni.... a kutyatáp nagy része folyamatosan a tálja köré van kikotorva. Még akkor is, ha alig rakunk bele. De: nem, nem ő a hibás, nem ő malackodik. Elárulom: a madarak. A legtöbbjük szarka. és nem félnek a kutyánktól, együtt csemegéznek. Ezeket a madarakat pedig én készítettem Anna közreműködésével. Ez csak egy részük, a többi már kirepült a fészekből. Levendula illatúak. A Quilt Country magazin különszámából Anna legszívesebben mindet kiválasztotta volna. Választott a nagyszüleinek, a barátnőinek, az óvónénijeinek, senkit nem felejtett ki a sorból. A sorozatgyártásra eddig csak ezek az egyszerű szárnyasok kerültek. Ám lesz folytatás....

nem , nem

nem is akkora baj hogy most korábbi dolgok között kutakodok, mert a mostani folyamatban lévő munkáim többsége - persze, nálam mindig vannak párhuzamos munkák - ajándék lesz.... megkésett... karácsonyi:(
hamár a karácsonyt megemlítettem, ismét rá kellett hogy jöjjek hogy valami nem jól van, valami nem jól működik nálam. Az idén (azaz tavaly ) sem volt hímzett adventinaptáram;az ajándékok egy része nem készült el, a végén pedig el is halasztottam. Szégyenszemre, de úgy gondoltam hogy a barátaimnak örömet fog okozni az ajándékom később is. Az AJÁNDÉK, ami nem egy összedobott mütyürke csak azért hogy elmondhassam hogy ezt a kötelességet is letudtam....
sokat bütyköltem, pl. ilyenekkel:


Amikből adventi koszorúkat és temetői díszeket csináltam. (megjegyzés: elszomorított hogy a korábbi díszeket amiket a pécsi temetőbe vittem 3 azaz három napon belül kedves emberek ellopták) Sajnos képeket a kész dolgokról ne tudok mutatni.

Nem tudok mutatni képet arról a másfél tucatnyi süteményféleségről sem amit karácsony előtt készítettem, sőt a fenyőfánkról sincs képem. A fát már december elején felállítottuk mint a francia családok többsége. (IKEA-ban vettem visszaválthatósat;) Matt ezüst volt az idei domináló szín. Anna nagy lelkesen segített, le kellett fékezni hogy a napok múlásával ne akarjon mindenféle saját készítésű kis ezt meg azt is ráaggatni. Szenteste pedig útnak indultunk. Amikor mások a szentestei vacsorájukat fogyasztják, mi valahol araszolunk előre Franciaországot elhagyva az olaszországi autópályán. Ez még csak a félút és jó hogy ilyenkor az autópályák kiürülnek mert lehet haladni.... haladni HAZA!
Karácsony előtt egy kis redwork deko került a nappali falára a kanapé fölé:



A minta Natalie Lymer , a Cinderberry Stitches tervezőjének műve, ami Rapberry Cream néven vásárolható meg.

Listát írtam...

arról mit nem mutattam meg az elmúlt ídőszakban... van mit bepótólnom, így azt is amikor a kiscsibészem őszi falevelekből csokrokat készített az óvónéniknek..... nem , nem az én ötletem volt.... a blogszférában találtam .... sajnálom nem emlékszem a blog linkjére. Ha valaki ismeri szívesen belinkelném....
A kiscsaj büszkén indult másnap oviba a saját készítésű meglepijeivel.

Egy apróság ami befejezésre várt....

elkezdtem, de az első öltések után rájöttem hogy ez a DMC szütyőke nem az én ízlésvilágom része, UFO-ként várakozott . A várakozásnak vége, egyik első jele annak hogy tervbevettem hogy befejezek több elkezdett, de különböző okok, kifogások miatt be nem fejezett munkákat....

HAITI ismét


az összefogásnak a sikere hatalmas.... több mint 700!!! résztvevő több mint 900 "alkotást" ajánlott fel jótékonysági célból! Fantasztikus !!! Az eladás kezdetekor az első percekben már szinte minden elkelt.... a második nap estéjén már csak 27 eladásra szánt tárgy várakozik a kínálatban.... hihetetlen....



Az első felajánlott munkám egy Isabelle Haccourt Vautier által tervezett minta: Sampler Chante la vie. Ezt a mintát már régebben hímeztem ki, de csak a fiókban árválkodva várt jobb sorsára. Eljött az alkalom hogy előkerüljön, Ikeás keretbe került, domborúan. Nagy sikere volt, az első percben elkelt, sőt több várakozó listás érdeklő is akadt... hátha az előttelévő meggondolja magát...

A második felajánlott munkám még várakozik a jövendőbeli gazdájára.... "doudou"-ként kategorizálták be, én pedig azt írtam oda hogy nem ajánlom 3 éves kor alatti kisgyereknek, hisz véletlenül sem szeretném ha a rávarrott gomb vagy jo-jo-k a torkán akadnának,.... na ez ellentmondásos.... meglátjuk lesz-e valaki aki örökbefogadja.... ha nem, már van rá jelentkező aki szívesen fogadná ajiba;) Íme: